az emberek leginkább a történelmi bányász városra gondolnak.Sok túrista Selmecbánya látogatásánál visszaemlékezik a hagyományos iskolakirándulásokra, amelyek ezt a várost úgymond soha nem hagyták ki. Ezer és ezer diák látogatja a várost ma is, mert olyan város, melynek életén és példáján könnyen meg lehet tanulni az olyan fogalmakat, mint „gazdag“, „történelmi“ vagy „bányászati“. A város felejthetetlen légköre évszázadokon keresztül alakult, és elődeink nehéz munkájának hagyatékát nem csak sok szemmel látható, de csendes rejtett helyeken is megtalálja a mai nemzedék.
sok ember az aranyra és ezüstre gondol, mert ennek a két drágafémnek köszönheti a város óriási fellendülését. Az ő (arany, ezüst) hatalmuk hívta és vezette ide, az addig ismeretlen tájra már a Kelteket, kik délről jöttek ide nyomon követve az aranyat, a folyók áramlásást és a mellékfolyókat, amiről régészeti kutatások leletei is tanúskadnak. A város keletkezéséről van egy régi közismert monda, mely szerint egy pásztor, ki a réten nem messze a mai várostól legeltette nyáját, felfigyelt két gyíkra, melyek a napfényben úgy csillogtak, mintha arannyal és ezüstel lettek volna behintve Közelebb ment és látta, hogy a gyíkok egy nagy kő alá bújtak. Miután a pászor a követ elgördítette, gazdag arany és ezüst lelőhelyre bukkant. Ennek gyorsan híre ment, százával jöttek az új telepesek akik itt várost alapítottak. Hállából a két gyík (szalamandra) a város régi címerében van, és a gyíkok így évszázadokon keresztül kísérték a várost.
van aki a régi bányászati településre gondol a város központjában. Ez a település bebizonyíthatóan már a 13-ik sz. alakult, amikor Selmecbánya már a jelentős városok közé tartozott. Ezt az 1238-ban megkapott városi privilégiumok is bizonyítják, és az 1275-ös évből származó városi pecsét is, mely a világon a legrégibb bányász szimbólumokat ábrázoló városi pecsét. Már ebben az időben (13.sz.) ált a városban az Óvár elődje (a Szűz Mária templom) és a Parókia-i templom (Szent Mikulás templom).
az emberek általában nem gondolnak katasztrófákra. De a városban a múltban a lakosok sok szerencsétlenségen mentek keresztül – a véres ütközetek, földrengések (1442-1443) nyomukat hagyták a városon. A várospusztítások és az elemi csapások teljesen megváltoztatták a selmeciek terveit a város további kiépítésével kapcsolatban és nagy hatással voltak a város életére. De nem csak a hatalomért küzdött csaták és a háborúk jelentették a sok szerencsétlenséget, amelyek a város és környéke történelmével szorosan összekötődnek. Minél mélyebre jutottak a bányászok a bányákban annál több volt az életveszélyes bányavíz. Ez a veszély fokozódott, miután a selmeci ércbányakörzetben 1627-ben először használtak puskaport a bányában. A 16-ik / 17-ik században egyre többen akarták a bányákat a bányavíz miatt bezárni. És ekkor jött J. K. Hell – fő bányagépész kitünő ötletével. Főleg neki és utódjának Mikovíni Sámuelnek köszönhető a selmeci bányászat megmentése eredeti víziszivattyú berendezés megalkotásával és felépítésével, amely annak a víznek az erejét használta, ami a művíztárolókban – tavakban /tajchokban/ gyűlt össze. A több mint 60 tóból több mint 20 megmaradt. Ezeknek egy része a mai napig üdülésre és halászatra szolgál.
sokan az építőművészet gazdag maradványaira gondolnak. A városban megmaradtak minden jelentős építészeti stílus töredékei vagy tökéletes mintái /emlékei a román kortól a klaszicizmus-ig. A bányászatnak köszönhető, hogy a 18-ik században a városban több érdekes barokk épület épült, közülük nagy méreteivel és originális feldolgozásával kivállik a város egyik dominánsa a Kalvária, mely harmonikusan illeszkedik a természeti környezetbe. A Selmeci Kálvária Szlovákiának legszebb kálváriája és egy a város sok szép emlékműve közül. Ugyan ki nem ismerné a reneszansz Új várat (Leányvár) a Szentháromság hála szobrát, a bányász Klopacskát (kerepelőt) vagy a tipikus szegényes kuporgó kis bányaszházakat? Selmecbányán nagyon sok műemlék található, amelyek között minden építőművészet kedvelő és történelem barát biztossan rátalál valami érdekességre.
sokan az iskolaévekre gondolnak vissza. A múltban, de ma is Selmecbánya a diákok városa. A városban megalakult iskolák között a legismertebb és legjelentőssebb a Bányászati Akadémia volt, amelyet Mária Terézia 1762-ben alakított (a világon az első ilyen típusú főiskola). Az akadémia Sopronba való elköltöztetésével (1918) a városban a középiskolák tradíciója folytatódott. A középiskolákon (lýceum) Szlovákia ismert személyiségei tanultak vagy tanítottak, például A. Sládkovič, M. Hattala, P. Dobšinský, J. Botto, A. Hykisch, E. B. Lukáč, és sokan mások. De itt tanultak az evang. lýceumban Mikszáth Kálmán és Petőfi Sándor is.
sokan a Štiavnicky hegyek gyönyörű vidékére gondolnak, ami természetvédett terület. A számtalan turista ösvény, kerékpározás lehetősége a gyönyörű természetben, atraktív természeti és technikai emlékek a legjelentősebb turista útvonalakon - ez mind hozzá tartozik az ajánlathoz, amelynek kevés túrista tud ellenálni. Az igényes túra után a vendégeket kellemes fürdés várja a tóban, fínom frissíttő és szállás. Selm,ecbánya télen sem alszik, amikor itt vannak a síelés – sífitás lehetőségei.
nem szabad elfeledkezni arról, amit a város körüli vidék kínál. Csak 6 kilométerre Selmecbányától van a közismert Szentantali (Svätý Anton) kastély, ahol múzeum van. A gyönyörű kastély, ahol többek közt vadász-múzeum is van, minden természet és történelem kedvelő számára. A kastély mögötti parkban, ahol kis tavak, vízesések is vannak, nem csak a hazaiak, de a túristák is sétálnak. A festői szépségű kis faluk, a Sitno región-ba egyesülve, kellemes időtöltést és üdülést nyújtanak szép tiszta környezetben, teli meglepő élményekkel. Selmecbányát érdemes meglátogatni a környékbeli kis faluk és községek miatt is, amelyek nem egy meglepetést rejtegetnek.
nem szabad elfeledkezni arról, hogy a város és a környékbeli technikai emlékek 1993-tól az UNESCO Világ Kulturális Örőkségének Jegyzékébe vannak bejegyezve. Ez Szlovákia ama városai és vidékei közé sorolta be Selmecbányát és környékét, amelyekre az idegenforgalom szempontjából nagy lehetőségek várnak. Az UNESCO ... bejegyzésének főtárgya a jól karbantartott bányásztechnikai emlékek voltak, amelyek célszerűen vannak beiktatva a festői tájba.
Egyszóval - ha azt mondjuk Selmecbánya, olyan városról beszélünk, amelyet érdemes megnézni. Ha ellátogatnak hozzánk, addig nem fognak akarni eltávozni, amíg mindennel meg nem ismerkednek. És mi garantáljuk, hogy a város és vidéke szépségeivel sokáig fognak ismerkedni. Nagyon örülünk, hogy önök is meglátogatják ezt a várost és ezt a tájat, ahol mindég történik valami!
Copyright © 2010 Združenie turizmu Banská Štiavnica. Všetky práva vyhradené.
created by g31d